Törpe dinók laktak Romániában

Törpe dinoszauruszok népesítették be a krétakorban azt a szigetet, amely Románia mai területén volt található egykoron - az erről szóló tanulmány a Palaeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology című szaklapban lát napvilágot.

"Hatvanötmillió évvel ezelőtt Kelet-Európa mai területét javarészt tenger borította, amelyből szigetek emelkedtek ki. Ezek egyike volt egy 77 ezer négyzetkilométeres sziget a mai Hátszeg helyén" - olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában.

A szigeten élő dinoszauruszok némelyike nyolcszor kisebb volt, mint szárazföldi fajtársaik. A szigeti dinók közül például a Magyarosaurus - melynek maradványait a XIX. század végén fedezték fel - alig volt nagyobb, mint egy modernkori ló, bár a bolygónkat valaha benépesítő legnagyobb állattal, a 80 tonnás, 30 méter hosszúságú Argentinosaurusszal állt rokonságban. Egy másik szigeti törpe a háromméteresre és több mint háromtonnásra is megnövő kacsacsőrű növényevő, az Iguanodon kicsinyített másának tűnik. A Telmatosaurus, azaz "mocsárgyík" szigeti változata "mindössze" 3 méteres volt, míg a szárazföldi rokon testhossza elérte a 7-10 métert.

Michael Benton, a Bristoli Egyetem professzora szerint, aki román és német paleontológusokkal közösen végezte a kutatásokat, a dinoszauruszok az úgynevezett izolált zsugorodásnak "köszönhették" aprócska méreteiket.

"A legtöbb általunk ismert dinoszaurusz a szárazföldön élt a késő krétakorban, ahol bőséggel volt élelmük. Nagy testméretük egyben védelmet is jelentett a ragadozókkal szemben. Európában azonban az emelkedő tengerszint miatt a dinoszauruszok a vízből kiemelkedő szigeteken rekedtek, ahol kevés volt az élelem. Alkalmazkodni voltak kénytelen, +össze kellett zsugorodniuk+, vagy kihaltak" - magyarázta Michael Benton.

Ismertetése szerint a leletek tanúbizonysága szerint az adott szigeten trópusi éghajlat uralkodott. Buja vegetáció borította, bőséggel volt rovar, ám az élelemforrások meglehetősen szűkösek voltak, ha több száz dinoszaurusz élt a szigeten.
"Nagy volt az evolúciós nyomás: vagy +összemennek+, vagy kihalnak. A szigeten nemigen lehettek nagytestű húsevők, így a növényevő dinoszauruszoknak nem kellett nagyra nőniük, hogy elriasszák a ragadozókat" - vélekedett Benton professzor.

Paul Barrett, a londoni Természettudományi Múzeum paleontológusa szerint, ahol a kutatásban "szereplő" fosszíliákat őrzik, a szigeti zsugorodás folyamata évmilliókon át tartott.
"A dinoszauruszok óriásgyíkokként élnek a köztudatban, ám ez a kutatás arra világít rá, hogy közülük némely meglehetősen apró volt" - összegezte Paul Barrett paleontológus.